Érsekvadkert döntő többsége római katolikus vallású.
A település központjában magasodó, barokk stílusú Szent András Apostol tiszteletére szentelt templom 1743-ban gróf Eszterházy Imre esztergomi érsek támogatásával nyerte el mai formáját.

A templom védőszentjét ábrázoló főoltárképet 1921-ben Vaszary János festőművész festette.
A szentély mennyezeti freskója Szűz Mária menybevételét ábrázolja. A képen Sárosi Béla festőművész az asszonyokat Vadkerti népviseletben mintázta, de a freskón megjelenik a hittételt kihirdető XII. Piusz pápa alakja is.

A szentélyben két oldalfal freskó látható. Az egyik Loyolai Szent Ignácnak állít emléket. A XVIII. században dühöngő állatvész pusztított a településen, ami július 31-én e szentnek ünnepén szűnt meg. Hálából a hívek akkor megfogadták, hogy ezen a napon böjtölnek és szentmisén vesznek részt. Az Érsekvadkertiek ma is tartják őseik ” örök időkre ”tett fogadalmát.

A szentély másik fal freskója Szűz Mária születését ábrázolja.
Templomunk tornyában 4 harang lakik.

Plébániánk a Váci Egyházmegyéhez tartozik. Plébánosunk Lukács András apát, kanonok.
Szentmisék rendje templomunkban: hétfőtől- szerdáig: reggel 7 óra,csütörtöktől- szombatig: télen 18, nyáron 19 óra. (A szombati szentmise vasárnapra elővételezett mise.) Vasárnap 8:30 óra.
Plébániánkhoz tartozik Pusztaberki, itt vasárnaponként 10.30-kor van szentmise.

Érsekvadkert alvégi részében áll az 1904-ben felszentelt Kálvária-Kápolna, kertjében a 14 stáció, ami bemutatja Jézus keresztútját. Kálvária kertjében áll még a Búcsúztató kápolna.

Kálvária búcsút szeptember 14.-hez közelebb eső hétvégén tartják.